Hasznos tanácsok

Minden vásárlónknak javasoljuk a következő tudnivalók áttanulmányozását.

A mázas falilapok csak belső téri falburkolásra alkalmasak. A padlóburkolók alkalmasak lakások belső helyiségeibe nem fagyálló minőségben és lakások külső tereinek burkolására fagyálló minőségben.

A különböző mázféleségek felhasználási területe a kopás szempontjából korlátozott. A lapok fényes felületének színváltozással nem járó mattulása nem minősül kopásnak. Ügyeljen a kopási osztálynak megfelelő felhasználásra.

Amennyiben a lapok a javasolt felhasználási területnél erősebb igénybevételnek kitett helyre kerülnek beépítésre, a kopásból eredő hibákért felelősséget nem vállalunk.

Az egyes kopásállósági fokozatok jelentése a következő:

• PEI I. Lakások kopásnak kevésbé kitett belső helyiségeibe (fürdőszobák), ahol tiszta puhatalpú cipővel közlekednek és a közlekedők száma kevés.
• PEI II. A lakás kisebb forgalmú helyein pl. fürdőszobában vagy hálószobában történő használatra., ahol a közlekedők száma viszonylag kevés.
• PEI III . A lakás belső téri helyiségeinek burkolására (előszoba, konyha, folyosó), kivéve az intenzív forgalmú helyeket pl. bejárati zóna. Kopásnak jobban kitett helyiségbe csak akkor építhetők be, ha az erősen koptató szennyeződések pl. homok, sár lakásba történő bevitele elkerülhető, és ahol az utcai cipő használata nem jellemző.
• PEI IV. A lakás bármely részén, ill. középületben kis forgalmú közösségi terek burkolására.
• PEI V. A lakás bármely részén ill. középületben történő használatra. Rendkívül magas igénybevételnek kitett helyiségek pl. folyosók, várótermek , üzlethelyiségek, éttermek, irodák burkolására kiválóan alkalmas.

A kőagyag (gres) burkolólapok mindegyike kimagasló tulajdonságokkal rendelkezik. Általában magas felületi keménységűek (MOHS 6-7), mázatlan kivitelben a lap teljes rétege azonos színű, így kisebb sérülés sem látszik meg rajta, mivel nincs máz ami lekophatna, így intenzív forgalmú helyiségek padlózataként is kiválóan alkalmazható, sőt akár ipari felhasználásra is alkalmas. Ezeket a burkolólapokat óvni kell a foltosodást okozó vegyi és egyéb szennyeződésektől (olaj, zsír, festék, stb.). A rákerült ilyen szennyeződést azonnal el kell távolítani. Célszerű a burkolatot valamilyen lakkbenzinnel, terpentinnel higítható, színtelen padló vagy egyéb műviasz oldattal bedörzsölni, hogy az a felületi rétegbe teljes egészében beszívódjon.

A burkolat habarcsba ágyazással és ragasztással egyaránt elkészíthető. Megfelelő és időtálló burkolat elkészítése érdekében javasoljuk, hogy a burkolást szakemberrel végeztesse. A burkolattal kapcsolatos kifogások esetén a 11/1985/VI.22.ÉVM, ÉPM, KM, MÉM, BKM rendelet értelmében a burkoló szakember öt év jótállást köteles vállalni.

A lapburkolatok kivitelezésénél a hatályos MSZ-04-803-13 „Épületek és Épületszerkezetek. Lapburkolatok.” című előírásban foglaltakat kell figyelembe venni. A burkolat lerakása előtt meg kell vizsgálni az aljzat minőségét. Jó burkolat készítésénél döntő fontosságú az aljzat szilárdsága, tisztasága, felületi simasága, tapadóképessége.

Habarcsba ágyazással történő burkolás megkezdése előtt a lapokat 1-2 órára áztassa be. Az ágyazó cementhabarcs vastagsága 20 mm-nél vékonyabb nem lehet. Az elkészült burkolatot 48 órán keresztül 1-5 óránként locsolni kell. A burkolat használatbavétele 6 napon belül nem ajánlott. A lerakott burkolat kopogtatásra kongó hangot nem adhat.

Ragasztással történő burkolatkészítésnél tartsa be a ragasztóanyagra vonatkozó használati utasítást és biztonsági előírásokat. A kész burkolatot 24 órán keresztül a nedvességtől, 5-7 napig a fagytól és a túl gyors kiszáradás elkerülése érdekében a tűző napsugárzástól óvni kell. A burkolatkészítés ideális hőmérséklete 18-22 C.

Padlóburkolatoknál ajánlott, hogy a lapok között 4-5 mm széles fuga legyen. Nagyobb felületek burkolása esetén 15-20 m2-enként 9-10 mm dilatációs hézagot kell hagyni egészen az aljzatbetonig.

Fugázás csak az ágyazó cementhabarcs, vagy a ragasztóágyazat száradása után történhet. Ellenkező esetben a nedves aljzatból a kapillaritás révén a szennyezőanyagok a fuga felszínére juthatnak és ott elszíneződéseket és foltokat eredményezhetnek.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy külső térben történő burkolásnál a fagyálló burkolólapok önmagukban a kivitelezett burkolat fagyállóságát nem biztosítják. Fagyálló burkolatot és rétegrendjét szakemberrel kell megterveztetni és kiviteleztetni, különös gondot fordítva az aljzat minőségére, a pára és csapadékvíz elleni szigetelésre, tágulási hézagokra, a lejtésre, az ágyazó és hézagoló anyagok minőségére (műgyanta erősítésű, cementbázisú, vagy műgyanta ágyazó- és hézagolóhabarcs, legalább C12 minőségű aljzatbeton, üregmentes lerakás, min. 8 mm lapok közti hézagszélesség, 14m2-ként tágulási hézag, melyet az aljzaton is át kell vezetni).

Padlófűtéses felület burkolásához külön szakismeret szükséges, a burkolatot a padlófűtő rendszerrel együtt kell tervezni!

Javasoljuk, hogy különösen színátmenetes ill. dekorált lapok esetén kedvezőbb színhatás és esztétikusabb felület elérése érdekében a lapokat a burkolás megkezdése előtt rendezze el egyéni elképzelése szerint.

A padlóburkolat tisztításához enyhén lúgos, vagy semleges hatású tisztítószereket, ill. a kereskedelemben kapható burkolattisztítókat lehet használni. A burkolatot savval tisztítani nem szabad! Ha véletlenül sav került a burkolatra, azonnal bő vízzel le kell mosni.

A lapokat és a lapok dobozán lévő, a minőségi osztályra, méretre és színárnyalatra vonatkozó adatokat a burkolási munka megkezdése előtt ellenőrizni kell. Az esetleges reklamáció jogosságának eldöntéséhez a számla és a dobozokon lévő minőségtanúsító feliratok bemutatása szükséges. (Az spanyol burkolólapoknál articulo=áru kódja, vagy neve, qualidad=minőségi osztály, tono=színárnyalat, calibre=kaliber).

Pár szó a kerámia burkolólapok osztályozásáról és a szabványokról. Hazánk az EU csatlakozás során csatlakozott az ISO (Nemzetközi Szabványosítási Szervezet) és a CEN (Szabvány Harmonizációs Bizottság) munkájához bevezetve a Nyugat-Európában már több éve érvényben lévő EN ISO szabványrendszert. A nevezett új szabvány szerinti osztályozás alapja ugyanúgy a vízfelvétel (E = vízfelvétel tömegszázalékban kifejezve), mint korábban az EN szabványnál, bár a csoportba sorolások kismértékben változtak.

Az UNI EN ISO 10545 kiemelkedő jelentőségű szabvány, mivel tisztázza, hogy milyen mintavételi, mérési módszerrel vizsgálva, a hibás lapok milyen százalékaránya esetén utasítható vissza vagy osztályozható le egy adott burkolólap-szállítmány.

Az általunk egyszerűen csempének, padlólapnak titulált lapok a gyártási technológia alapján a B csoportba, azaz a szárazon sajtolt – más néven préselt kerámiák közé tartoznak. Ezeket a burkolatokat a vízfelvétel alapján a következő csoportokba sorolhatjuk:

• BIII E>10% – falicsempék, 10% feletti vízfelvétellel
• BIIb – 6%<E<=10%, beltéri, általában vörös masszából készült padlóburkolólapok
• BIIa 3%<E<=6% – az ebbe a kategóriába tartozó padlóburkolókat a szabvány fagyállónak minősíti – azzal a kitétellel, ha azt a gyártó tanúsítja
• BIb 0,5%<E<=3% – fagyálló, általában fehér alaptestű padlóburkolók
• B1a E<=0,5% – kőporcelán, kőagyag, vagy ismertebb nevükön gres lapok

A vízfelvétel alapvetően az alapanyag minőségétől, a préselés során alkalmazott nyomástól és az égetés jellemzőitől függ. Nagyvonalakban elmondható, hogy az adott burkolólapot a sajtolás után minél jobban (minél hosszabb ideig és minél magasabb hőfokon) égetik ki, annál tömörebb, homogénebb lesz, úgymond atomizálódik, ezáltal a vízfelvétele is kisebb lesz. A porózusabb magasabb vízfelvételű lapokat falburkolásra használják, vagy alacsonyabb minőségű padlóburkolatokat készítenek belőle.

A magyar viszonyok között – ahol a nagy hőingadozások miatt a burkolatok még a skandináv viszonyoknál is nagyobb igénybevételnek vannak kitéve -, kizárólag a gres lapok (akár mázas, akár mázatlan kivitelben) alkalmasak tökéletesen kültéri burkolásra, hiszen a lap fagyállósága nem garantálja a burkolat fagyállóságát. A 3 és 6% közötti, a szabvány alapján fagyállónak minősített burkolólapok kültérre burkolva rendre felfagynak, mivel a kültéri burkolatok készítésére vonatkozó előírásokat nagyon kevesen tartják be maradéktalanul. Az ilyen esetek legnagyobb százalékában a burkolási hiba áll a felfagyás hátterében, nem a padlólap minőségi hibája.

A gres lapok alkalmazása egyre inkább teret nyer – egyre gyakoribb falburkolóként – ami a lapok csekély vízfelvétele miatt nem csekély bosszúságot okoz a tapasztalatlanabb burkolóknak. Sokan tévesen gránit, vagy gránitőrleményes lapoknak nevezik ezeket a burkolólapokat (bár ez utóbbi elnevezés egyre ritkább) talán azért, mert főleg csiszolt változata valóban hasonlít a gránitra, illetve az összetevői (földpátok, ásványi sók) hasonlóak azokhoz az összetevőkhöz, amelyekből a természet a gránitot mint mélységi magmás kőzetet rendkívül nagy nyomás és magas hőmérséklet mellett hosszú idő alatt megalkotta.

A tájékoztatótól eltérő lerakás esetén a burkolattal kapcsolatos reklamációkat sajnos nem tudjuk figyelembe venni. Ha bármiféle problémát tapasztal kérjük ne folytassa a burkolást. Reklamációt a 11/1985./VI. 22.ÉVM-KM-MÉM-BKM rendelet előírásai szerint fogadunk el. Az osztályos burkolólapokon felületüket tekintve lehetnek apró hibák: beszóródás, mázhiány vagy sarkán a mázzal fedett él tapintása nem éles, apró recézett csorbulása megengedett, kisebb színárnyalat- és méretbeli különbségek is előfordulhatnak (ÉMI MF 8/94). A II. osztálynál alacsonyabb minőségi besorolású lapoknál ezek az esztétikai hibák erősebben jelentkeznek. A lapok műszaki paraméterei ezesetben sem térhetnek el az I. osztály minőségtől. Lerakás után eltérő tónusú és kaliberű lapok összekeveréséből eredő reklamációkat nem áll módunkban elfogadni, ezért azt a burkolás megkezdése előtt ellenőrizze. Burkolásnál figyeljen a felhasznált egyéb anyagokhoz tartozó vásárlási tájékoztatókra. A kereskedő nem vállal felelősséget azért, hogy ha a vásárolt burkolólapok nem felelnek meg a vevő által szem előtt tartott célnak.

Amit a kerámiaburkolatról tudni kell, vásárlás előtt

Az építőanyag piac rendkívül nagy választékban kínál hidegburkolatokat.  Választáskor az esztétikum mellett a műszaki paramétereket is figyelembe kell venni, mert a kerámia burkolatok, mint fedőfelület képző anyagok, sokszor komoly fizikai, kémiai és mechanikai igénybevételnek vannak kitéve.

A gyári katalógusokban termékenként megtalálhatók a gyártó által vállalt technikai paraméterek, ezekről tájékozódjon szakképzett értékesítőinktől.

 

A kerámiaburkolatok műszaki jellemzői:

Mázas kerámialapok: A leggyakrabban használt burkolólap típus. A mázas kerámiák égetését vagy két külön lépésben, vagy a korszerű rotációs kemencében, egy lépésben végzik. A cserép felületén a mintákat szitanyomással készítik. A máz lehet fényes, vagy matt. Ezek a lapok jól tűrik a nedvességet, valamint a mechanikus és a vegyi hatásokat is. A máz növeli a kerámia kopásállóságát, ennek függvényében gyengén, közepesen, ill. erősen igénybe vett helyiségek burkolására is alkalmasak.

Máztalan kerámialapok: Ezek anyagában színezett kerámialapok, melyek a nagy igénybevételnek kitett helyiségek burkolására alkalmasak. Felületük sima és egyenletes vagy strukturált, csúszásálló réteggel bevont és fényesre csiszolt. Alkalmasak kül- és beltéri, fali vagy padlóburkolásra.

Kopásállóság – PEI szám (MSZ EN 154)

A kopásállóságot a mázas kerámia burkolólapok felületén szokták mérni és az ún. PEI skála értékeivel jelölik. Anyagában színezett, teljes keresztmetszetében azonos burkolóanyagnál a kopásállóságot mélydörzsöléses eljárással (ISO 10545-6) vizsgálják és az anyagveszteség alapján határozzák meg.

PEI I: kevésbé igénybevett terek burkolására, ahol mezítláb vagy puha talpú cipőben járunk. Pl. fürdőszoba, hálószoba.

PEI II: kevésbé igénybevett helyiségek burkolására alkalmas, melyeket viszonylag ritkán használunk, normál talpú cipőben járunk.

PEI III: közepesen igénybevett helyiségek burkolására alkalmas, amelyen normál talpú cipőben járunk, az igénybevétel átlagos, a felületet karcoló, szennyező anyagok is érheti pl. magánlakások kopásnak kevésbé kitett helyiségei (nappali, fürdőszoba, stb.) Előszobába, konyhába nem ajánlott.

PEI IV: Erősen igénybevett, gyakran látogatott helyiségek burkolására alkalmas, melyekben az átlagosnál nagyobb az igénybevétel, a szennyeződés. Az olasz és spanyol gyárak által préselt technológiával előállított padlólapok nagy része ebbe az osztályba tartozik. Magánlakásokba korlátozás nélkül javasolt, előszobába, konyhába is.

PEI V: Nagy forgalmú, az átlagnál erősebben igényvett vett helyiségek burkolására alkalmas kerámia. Alkalmazható szállodák és bankok előcsarnokában, üzletekben, éttermekben és büfékben.

Fagyállóság (MSZ EN 202)

Külső térben kizárólag fagyálló minőségű padlólapot szabad leburkolni. A szabvány (ISO 10545-12) a vízzel teljesen telített lapok százszori fagyasztását-felengedését írja elő –5-től + 5°C-ig, mert a jég -4°C éri el legnagyobb térfogatát, a lapok legjobban ekkor károsodhatnak. Feltétele a lap tömegének 0,5%-ánál kisebb vízfelvétel. Jó minőségű padlólapoknál 0,1% is lehet ez az érték, ami kontinentális éghajlaton is garantálja a fagyállóságot.

A lap minőségén túl fontos a megfelelő kivitelezés: flexibilis ragasztó (külső térben teljes telítettséggel, alatta vízszigetelés elkészítése) és flexibilis fugázó anyag alkalmazása. Ugyanis az időjárási hatásoknak kitett burkolat olyan komplex rendszer, ahol az aljzat, a ragasztó és a hézagoló, hézagtömítő anyagok, a burkolatok és a kivitelezés minősége egyetlen megbonthatatlanul egymásra épülő egységet képez. Ha a rendszer bármelyik eleme kifogásolható, az menthetetlenül a burkolat tönkremeneteléhez vezet. Ez a probléma mutatkozik meg pl. a lapok felületén elszórtan jelentkező „kagylós” felpattogzáskor. Ilyenkor a legtöbb „szakember” teljesen biztosra veszi, hogy csakis a lapok fagyállóságával lehet probléma, holott az esetek többségében ennél a jelenségnél is az okozza a felfagyást, hogy a lapok és az ágyazó réteg közé valamilyen kivitelezési hiányosság folytán víz szivárgott.

Karcállóság (MSZ EN 101)

A szabvány lényege, hogy a vizsgált lapok keménységét ásványokéhoz hasonlítják oly módon, hogy az adott ásvány egy darabjának frissen letört élével megkarcolható-e a lap felülete. Mázas padlólapok esetében a máz minősége határozza meg a karcállóságot, amit MOHS skálán jelölnek (EN 101). Átlagos lapoknál 3-4-5-ös értékű, de az igazán kemény máz elérheti a MOHS 8-9-es értéket (10-es a kizárólag gyémánttal megkarcolható felület).

Csúszásmentesség –nagyon fontos szempont a közösségi- és nedves helyiségekben!

Katalógusok általában jelölik a padlólap csúszásmentességi fokát (DIN 51130). A száraz cipőtalpra vonatkozó csúszásmentességet az „R-skálán” jelölik, értéke rendszerint R9 és R12 között van. Az, ha egy lapnak nincs R értéke, nem feltétlenül jelöli azt, hogy csúszós lenne – sokszor a gyár egyszerűen nem vizsgáltatja be, vagy nem tartja fontosnak feltüntetni az értéket. Ez főleg a mázas kerámialapokra vonatkozik. A balesetbiztonságon túl fontos tényező a tisztíthatóság, ezért nem ajánlott az indokoltnál nagyobb R-értékű lappal burkolni.

R9: általános felhasználás esetén (lakások, iskolák, irodák, rendelők).

R10: csúszásmentes felület (fürdőszoba, raktár, garázs, éttermi konyhák burkolására).

R11: fokozottan csúszásmentes (mosoda, tejüzem, hűtőkamra padlójaként ajánlott).

R12: maximális csúszásmentesség (húsfeldolgozó, ipari konyha, cukorüzem esetén indokolt).

A vizes kövön, mezítláb való csúszásmentességet betűvel (A, B vagy C) jelölik. Ennek uszodában, szaunában vagy az otthoni fürdőszobában is nagy jelentősége van. A vizes kövön való elcsúszás a leggyakoribb háztartási balesetek egyike. Ha egy fürdőszobába szánt lapnak nincs legalább „A” kategóriás csúszásmentessége, nem igen kerülhetjük el az utólagos „csúszásmentesítést” például egy kádkilépő használatával.

Utólagos csúszásmentesítés

Ha olyan lapot választ, amelynek nem megfelelő a csúszásmentessége, vagy a már meglévő burkolatát szeretné csúszásmentessé tenni, üzletünkben erre is tudunk megoldást javasolni. A speciális eljárás neve: Slip-Stop.

A kerámia burkolólapok szabványai

Hazánk az EU-hoz történő csatlakozás során csatlakozott az ISO (Nemzetközi Szabványosítási Szervezet) és a CEN (Szabvány Harmonizációs Bizottság) munkájához, és bevezette a Nyugat-Európában már több éve érvényes EN ISO szabványrendszert. Folyamatosan problémát okoz, hogy a kerámia burkolatokra vonatkozó UNI EN 14411 (ISO 13006) szabvány nagy része még mindig nincs lefordítva magyarra, ezért a német és angol nyelvű szabványok értelmezése sok félreértésre ad módot.

EN ISO 10545.2: Méretek és felületminőség meghatározása

A minőségi reklamációk jelentős hányadát teszik ki a lapok felületminőségére vagy mérethelyességére vonatkozó kifogások. A szabványból egyértelműen látszik, sokaknak azonban mégsem egyértelmű, hogy ilyen jellegű reklamációnak már leburkolt tétel esetében nincs helye, hiszen a felületi hibákat, tónuseltéréseket csak meghatározott fényerővel megvilágított, adott távolságból vizsgált felületen lehet objektíven elbírálni, a méretpontosság korrekt ellenőrzéséhez pedig a szabványos mintavételt követően nagypontosságú műszerekkel történő méréssorozat szükséges, ami magától értetődő módon egy leburkolt tételnél már nem végezhető el.

Egyértelmű továbbá, hogy a méretpontosság szabványosságának elbírálására sok burkoló és egyéb „szakember” által alkalmazott, a lapok egymáshoz illesztgetésével vagy egyszerű mérőszalaggal helyszínen végzett vizsgálódások teljesen alkalmatlanok, egy közelítő pontosságú méréshez is a mintavételi és mérési módszer alapos ismerete és legalább is egy tolómérce szükséges. Megbízható, hiteles eredményt azonban csakis laboratóriumi vizsgálattal kaphatunk. A kivitelezést végző szakember felelőssége, hogy már az első néhány négyzetméter lerakása során észlelje, ha a lapok minősége valószínűsíthetően nem felel meg a szabványnak, és a munka azonnali leállítása mellett erről megbízóját értesíteni köteles. Ilyen esetben azonnal reklamálni kell a forgalmazónál, aki a helyszínen közelítő pontosságú vizsgálatot végez, és ennek alapján általában képes döntést hozni a reklamáció elfogadásáról vagy elutasításáról, ill. a továbbiakban szükséges vizsgálatokról. Ha egy méretpontatlan vagy tónushibás lappal a burkoló elvégzi a munkát a megbízó beleegyezése, ill. a forgalmazó értesítése nélkül, akkor azt saját felelősségére teszi, és a lapburkolatokra vonatkozó kivitelezési szabvány (MSZ-04-803/13) alapján számon is kérhető, abban az esetben,  amikor a megbízó számla ellenében végeztette a kivitelezést.

EN ISO 10545.2 Mérési módszerek és mintavételi eljárások

Ez a szabvány határozza meg, hogy milyen mintavételi, mérési módszerrel vizsgálva – a hibás lapok milyen százalékaránya esetén – utasítható vissza vagy osztályozható le egy adott burkolólap szállítmány. Ennek azért nagy a jelentősége, mert sok felhasználó – kivitelező és építtető egyaránt – meg van győződve arról, hogy ha egy tétel lapban akár egyetlen hibásat talál, akkor már jogosan reklamál. A statisztikai mintavételen alapuló minőségellenőrzésből következik, hogy az első osztályú termékek közt is maradhat olyan lap, ahol a tökéletestől való eltérés a megengedettnél nagyobb. A hibás lapok száma nem lehet több a mennyiség 5%-ánál. Azonban a gyártók saját minősítő rendszerükben lehetnek szigorúbbak a szabványnál.

Ehhez a témakörhöz kapcsolódva említsük meg a kerámia lapok azon két alapvető tulajdonságát, amit akár fogyatékosságnak is tekinthetünk, de megfelelő információk birtokában és kellő gondosság esetén nem okozhatnak problémát.

A tónus

A kerámialap nagyszámú összetevő keverékből áll, természetes anyag, ráadásul az égetés alatt a kemencében sem lehet állandó hőmérsékletet garantálni. Ez az oka annak, hogy a lapok tónusa, azaz felületük színének árnyalata minden egyes égetésnél kicsit különböző lesz. Vásárláskor nem várható el, hogy a leszállított tétel azonos tónusú lesz a megrendeléskor megtekintett mintáéval, mert a mintadarabok általában egy jóval korábbi égetésből származnak. Az áru tónusát egyébként a gyártó egy betű- vagy számkód formájában feltünteti a dobozon és a raklapon, ezért egy esetleges rendeléskor lehet az adott tónus kódszámára hivatkozni.

Ez persze nem jelent garanciát arra, hogy – pláne hosszabb idő eltelte után – még lesz a gyárban ugyanabból az égetésből. Tanácsos tehát, hogy vásárláskor a feltétlenül szükségesnél többet rendeljünk egy adott tételből, és a munka befejeztével néhány doboz tartalékkal rendelkezzünk, mert szinte biztos, hogy ha később csőtörés vagy más probléma miatt fel kell törni a burkolatot, képtelenség lesz majd ugyanabból az égetésből származó, azonos tónusú pótlást beszerezni. Általában a tónuseltérés a rusztikus, „foltos”, illetve a halvány lapoknál a legkevésbé feltűnő, míg a sötét, homogén színűeknél a leginkább zavaró.

Bizonyos termékcsaládoknál (cotto vagy természetes márvány, ill. kő jellegű padlólapoknál) egy szállítmányon belül, szándékosan több tónusú lap jelenik meg. Ezt a termékkört az előforduló színdifferenciák szerint 4 osztályba sorolják. Jelölése: V1-azonos tónus, V2 és V3- eltérő tónusokból kevert, V4-több árnyalat, erősen kevert. A többtónusú lapok lerakása előtt ajánlott száraz lerakással a padlóburkolás képét előre megtervezni, az eltérő tónusokat arányosan szétosztani.

A kalibráció

Az égetés során a lapok 3-8 százalék közötti térfogatveszteséget szenvednek, ennek következtében a kemencéből kikerülő lapok között jelentős méretkülönbség jelentkezik. Ennek kiküszöbölésére a legtöbb gyárban a gyártósorba az égetés után és a dobozolás elé egy számítógép-vezérlésű fotocellás „kalibráló” gépet iktatnak, amely minden egyes lapot oldalanként három ponton megmér, és a közel azonos méretűeket együvé válogatja. A méretosztályozás során kialakuló egyes csoportokat jelölik az ún. kaliberszámmal, ami a névleges mérettől való eltérés mértékét jelöli. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy 30×30 cm névleges méretű padlólap a valóságban sohasem pontosan 300×300 mm, hanem kaliberosztálytól függően annál néhány milliméterrel nagyobb vagy kisebb is lehet.

Feliratok a doboz oldalán:

Articolor: Az áru kódja, vagy neve (fantázianév, vagy egy több számból álló számsor).

Scelta: Minőség: egy számjegy jelöli, hogy milyen minőségű a lap.

Tono: Tónus: két számjegyű kód az égetési szín meghatározására.

Kalibro: Kalibráció vagy méret számkódos jelölése.

Ha a fenti speciális tulajdonságokkal tervező, kivitelező és megrendelő egyaránt tisztában van, akkor semmiféle problémát nem okoznak, ha viszont a kereskedő nem tájékoztatja ezekről az érintetteket, akkor bosszúság és reklamáció állandó forrásai lehetnek.

Burkolás:

A termékek burkolását szakemberrel végeztessék. Ajánlott a kivitelező referencia munkái alapján szakmai felkészültségéről meggyőződni. A munkálatokat előzze meg vállalkozói szerződés, amiben rögzítik az elvégzendő feladatokat, határidőket, árakat ill. fizetési ütemezést. A burkolat minőségi garanciáját a számla biztosítja, ezért saját érdekében figyeljen és a számlát őrizze meg. A lapok lerakása előtt ellenőrizni kell a dobozon feltüntetett adatokat. A lapok lerakása előtt minden egyes dobozból vegyen ki 1-1 lapot és ellenőrizze a méretazonosságot és színárnyalatot. Amennyiben eltérést tapasztal, azonnal forduljon kereskedőjéhez a burkolat lerakása előtt!

Padlóburkolásnál fontos, hogy a 15 m2-t meghaladó felület megfelelő módon (aljzatbetonon és burkolaton átvezetve) tágulási hézag legyen, ellenkező esetben nem garantálható az esetleges épületmozgások miatt a burkolat repedése. A burkolólapok kiosztását a dilatációhoz igazodva kell elvégezni.

Burkolási munkálatokat 5 Celsius fok feletti hőmérsékleten (ideális a 18-22 fok) szabad végezni. Az alkalmazott ragasztó és fugázó anyagokat a termékhez ill. a körülményekhez igazodva kell megválasztani: Flexibilis ragasztó és fugázó szükséges kültérben mindig, beltérben padlófűtés esetén; nagyméretű lapok, vagy nem nedvszívó (fagyálló) greslapok burkolásakor minden esetben. Fontos a fogadó felület (padló, fal) minőségének ellenőrzése (kellően stabil, sík felület) pormentesítése, megfelelő alapozása (mélyalapozó vagy tapadóhíd használata, igény esetén kiegyenlítés elvégzése). Fontos a felhasznált anyagok felhasználási útmutatójának pontos betartása! A burkolólapok között hézagot (fugát) kell hagyni, amit fugázó anyaggal kell kitölteni a gyártó utasításai szerint. A dilatációs hézagot és a padlólap és falicsempe ill. lábazati elem találkozásánál képződő fugát is tartósan rugalmas tömítéssel (szilikonfugázó) kell kitölteni. A padlólapok lerakása után a felületet kartonnal és fóliával le kell takarni, mert a további munkálatok során a homokszemcsék megkarcolhatják a mázfelületet ill. a szerszámok elejtése következtében a felület sérülhet. Az így keletkezett károkért sem a gyártó, sem a kereskedő nem vállal felelősséget.

Polírozott greslapok felületét több fázisban, egyre finomabb gyémántkoronggal csiszolják, aminek során elveszíti a tökéletesen zárt pórusú felületi szerkezetét. Erősen színezett fuga használata nem ajánlott, és minden esetben lemoshatósági próbát kell végezni nem látható felületen. Felületén nyomot hagynak agresszív vegyi anyagok, későn lemosott fugafátyol, filctoll jelölés, vörösbor.

Aszimmetrikus (téglalap formájú lapok) burkolása: Minden egyes termék esetén figyelembe kell venni a termékkatalógusban megadott lerakási javaslatot. De általános szabály, hogy a feles eltolás (kötésben rakás) szinte minden esetben tilos, mert a szabványos középponti görbeség miatt a felület nem lesz egyenletes (fogazottság alakul ki). Esetenként kizárólag a hálós lerakást engedélyezi a gyártó, de az általános ajánlás a hosszoldalra vetített 1/10 – 1/3-os átfedés között van. (Pl. 30x60cm-es lap esetén 6-18 cm között lehet a lapok átfedése)

Klinker termékek: Extrudálással (húzott) készülnek, magas égetési hőfokon. Mechanikai tulajdonságaik jobbak, ezért kiválóan alkalmas ipari burkolatok ill. medence burkolatok készítésére. Jellemzője a nagyobb méretpontatlanság, amit szélesebb fugával kell kompenzálni.

 

 

 

Tisztítás:

A kerámia burkolatok tisztítása nem igényel különös figyelmet, bármilyen padlótisztításra alkalmas (semleges vagy enyhén lúgos kémhatású) szerrel elvégezhető. Kerülni kell a súroló hatású anyagok használatát, mert azok megkarcolhatják a felületet. (termékek besorolása: ISO 10545-14)

Reklamáció:

Olyan hibára vonatkozó reklamációt, ami burkolás előtt is észlelhető (méreteltérés, felületi hiba, színeltérés, görbeség), a burkolási munkák megkezdése előtt kell jelezni a vásárlás helyén. Burkolás után kizárólag akkor van lehetőség reklamációra, ha rendeltetésszerű használat mellett keletkezett, feltételezhetően a termék „rejtett” hibájából adódóan. Nem első osztályú (1C.o., 2.o., 3.o., MS.o.) termékek vásárlása esetén a gyártók egyáltalán nem fogadnak el reklamációt.

Méretpontosság, középponti görbület:

A kerámia lapok égetése során elkerülhetetlenül kialakul a lap görbülete. Ezt a szabvány is megengedi. A középponti görbületet a lap átlójára vetítve mérik. Annak akár 0,5%-át is megengedi a szabvány. Ez azt jelenti, hogy több mint 2 miliméteres eltérés is lehet egy 60×60 cm-es lap sarkai között. Ez nem jelentheti reklamáció alapját. A burkolók a fugázás során ezt megfelelően tudják kezelni.

A fenti görbület az élvágott lapokra is vonatkozik. Azok csak annyiban térnek el, hogy méretpontosak.

Ha valamilyen design szempont miatt fontos a lapok teljes egyenessége, akkor a sokkal drágább élvágott és polírozott, anyagában színezett lapokat kell vásárolni, vagy valódi márvány lapokat, amit lehet polírozni.